Híres emberek a sakkról

Klebelsberg Kuno

Klebelsberg Kuno

Előszó az 1924-es Győri sakktorna könyvéhez

A sakkról beszélve, mindig kerülöm a játék szót, mert fogalmában hiányoznak azok a léha elemek, melyek a legtöbb játéknak a maga sajátos színezetét megadják.
Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes

Sakkoztam a bajnokcsapat bajnokával*

A pincér régi ismerősöm és megértő lélek, észreveszi, hogy ráérő időm van.
- Nem tetszik sakkozni akarni?
Természetesnek találom, hogy ismeri ezt a gyengeségemet. Hogy szeretem a sakkot. (Még mindig vannak, akik gyengémnek tekintik legerősebb szenvedélyemet.)
Tabi László

Tabi László

Sakk*

Bizonyára feltűnt már a nyájas olvasónak is, hogy milyen különbözők az emberek. Számtalan csoportra lehetne osztani őket már aszerint is, hogy melyik sport iránt érdeklődnek leginkább. Ha eszerint csoportosítanók őket, a futballkedvelők kategóriája alighanem egyike lenne a legnépesebbeknek. Roppant sokan vannak, akik egy-egy gól láttán valósággal elalélnak a gyönyörűségtől s olyan lelkesedés keríti hatalmába őket, amilyent semmi más nem tudna kiváltani. Nagyon sokan mások – mondjuk – a sakkot kedvelik, s egy szép bástya-végjáték villanyozza fel őket a leginkább.
Bilek István

Bilek István

Hasznos dolog-e a sakkozás?

Hát nem annyira hasznos, mint a futball vagy a Forma-1, viszont nem is ért hozzá mindenki, és nem is olyan zajos, büdös, mint a versenyautók általában. Azért ez is valami. És a fő kérdés nem is az, hogy hasznos-e vagy sem, sokkal inkább, hogy mibe kerül az egész, ha mondjuk: röpke fél óra alatt megtanuljuk a lépéseket és… na, igen, ez már veszélyes lehet, ha leülünk valakivel játszani, könnyen úgy járhatunk, mint legutóbb a kártyajátékokkal. Veszteni fogunk, ugyebár.